A logisztikai szakember elsősorban Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit emelte ki a gazdasági kapcsolatok potenciális fejlesztésének területeként. Az ország kereskedelmi gócponttá válását illetően megjegyezte ugyanakkor, hogy ahhoz jelentős beruházásokra van szükség: ahhoz, hogy Magyarország a "Nyugat kapujává" válhasson, meg kell teremteni a megfelelő logisztikai környezetet és szolgáltatásokat. Ezt szerinte "a kínaiak egyelőre jobban akarják", mint a magyar fél, ezért e területen további jelentős befektetésekre van szükség.

Pető Ernő komoly lehetőséget lát a gyártás és összeszerelés területén is. Az EU-ban 52 százalékos uniós hozzáadott-érték kell ahhoz, hogy egy termék hazai árunak minősüljön, és mentesüljön a vámok és illetékek alól, így magyarországi üzemek létesítésével a kínai cégek megszabadulhatnának ezen terhektől - mutatott rá. Ezzel ráadásul nemcsak az EU-ba, de uniós termékként további piacokra - például az Egyesült Államokba - exportálhatnának a kínai befektetők a hazainál kedvezőbb vámtarifák mellett.

A kétoldalú kapcsolatok mélyítésének potenciális területeként jelölte meg továbbá az infrastruktúra-fejlesztést, az autóbuszgyártást, a gyógyszeripari kutatást, a mezőgazdasági rendszerek exportját, a környezetvédelmi és víztisztítási rendszerek kivitelét, valamint a luxuscikkek iránt Kínában egyre növekvő kereslet kiaknázását is.

Kína külgazdaság-politikáját illetően elmondta, az ország "nem gyarmatosító", elsősorban szolgáltatásokat, kapcsolatrendszert és piaci részesedést kíván vásárolni Európában. A kínai befektetések fő célállomása azonban továbbra is a kelet- és délkelet-ázsiai térség. Az Európába irányuló kínai működőtőke-befektetése értéke 32 milliárd euró, amely bár 69 százalékos növekedést jelent, elmarad az Ázsiába irányuló 185 milliárdtól.

Kína magyarországi befektetései a BorsodChem megvétele előtt 800 millió euróra rúgtak, a gyógyszeripari vállalat felvásárlása azonban további egymilliárddal növelte ezen összeget. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat illetően kiemelte, hogy a magyar export 11,4 százalékos növekedési üteme jóval meghaladja a Kínából érkező importét. Ugyanakkor a Kínából érkező behozatal továbbra is a magyar kivitel három és félszeresére rúg.

A tavaly nyáron kötött 12 magyar-kínai gazdasági megállapodással kapcsolatban Pető Ernő hangsúlyozta: azok jelentőségét az adja, hogy a legmagasabb politikai szinten köttettek, ugyanakkor azok keretegyezmények, amelyeket "fel kell tölteni tartalommal". Az eddigi tapasztalatok kapcsán kiemelte, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Kínai Kereskedelmi Kamara közti együttműködés magyar részről már megkezdődött, és a BordosChemben eszközölt befektetés is jelentős, azonban a további területeken nem sok előrelépés történt.

A szakember szerint ennek oka, hogy a kínai fél konkrét, kidolgozott és megvalósítható projekteket vár, ezek előkészítése azonban magyar részről még nem történt meg. Bízik benne, hogy még azelőtt "meg tudjuk tölteni tartalommal a keretmegállapodásokat" a kínai fél által biztosított egymilliárd eurós - felső határ nélküli - hitelkeret felhasználására, hogy "leperegne a homokóra".

mti