Az ügy előzménye, hogy az MNV-nek a taszári bázisra kiírt harmadik tenderét 2009-ben az Ugarde nyerte meg, majd mivel a szerződéskötés a pályázat elbírálásától számított 60 napon belül nem történt meg, a vagyonkezelő sikertelennek minősítette azt, az Ugarde mulasztására hivatkozva.

A tendernyertes cég azon túl, hogy sérelmezte az MNV által több más esetben be nem tartott 60 napos határidő számonkérését egy ekkora horderejű ügyben, azt kifogásolta, hogy a tender rossz előkészítettsége miatt alapvető feltételek hiányoztak az angol-ír befektetők által tervezett beruházás megvalósításához. Az Ugarde az ajánlatában a taszári ingatlan 1 milliárd forintos vételára mellett vállalta a terület kármentesítését 700-1800 millió forintos értékben, 2014-re a repülőtér újraindítását, továbbá hat év alatt 23,3 milliárd forintos beruházás megvalósítását 960 új munkahely megteremtésével.

A társaság által a 2 milliárd forintos kártérítésért és a 100 millió forintos bánatpénz visszakapásáért indított per első két tárgyalásán az iratok és az álláspontok ismertetése zajlott. A kedden kezdődött tanúmeghallgatások során elsőként a cég ügyvezetőjét, valamint annak két, az MNV-vel folytatott tárgyalásokon résztvevő szakértőjét hallgatta meg a bíróság.

Bicskey Richárd, az Ugarde ügyvezetője szerint az MNV nem teremtett tiszta jogviszonyokat egy adás-vételi szerződéshez, miközben ahhoz, hogy a pályázaton egyáltalán indulni tudjon a társaság, alá kellett írnia az MNV "sablonszövegét". Ez arról szólt, hogy a szerződéskötés után felmerülő kérdések tisztázása a pályázó feladata, aki probléma esetén lemond a jogorvoslati lehetőségéről.

Az ügyvezető az MTI-nek nyilatkozva kifejtette, az Ugarde célja még a kormányváltást követően sem a kártérítés kicsikarása, hanem az MNV új vezetésével történő megegyezés volt, de két év elteltével már okafogyottá vált a beruházás. Hozzátette, a mai gazdasági helyzetben nincs, aki ekkora összeget fektetne be ilyen célokra Magyarországon. Tudomása szerint a beruházás kapcsán felmerült, ingatlanok és közművek tulajdon- illetve jogviszonyairól szóló tisztázatlan kérdések továbbra is megválaszolatlanok, így ha aláírták volna a szerződést, és kifizetik a vételárat, a beruházást akkor sem tudták volna a mai napig megkezdeni.

Posta Attila, az Ugarde ingatlanpiaci tanácsadója, valamint a fejlesztési koncepció és a pályázat egyik kidolgozója tanúvallomásában a legsúlyosabb tisztázatlan kérdések közt említette, hogy a taszári bázis katonai reptér-státuszát nem szüntették meg, a közművek és a vasút tulajdonviszonyai tisztázatlanok maradtak. Földhivatali bejegyzésekben nem szereplő épületek sora található az ingatlanon, amihez így bontási engedély sem szerezhető, miközben ha az ingatlan beépítetlen területnek minősül, akkor a vételár 200 millió forintos áfája visszaigényelhető a befektető számára.

A szakértő közlése szerint a befektetők a vételi árat egy letéti számlára kívánták utalni, amihez az MNV kérésének megfelelően elkészítettek egy letéti szerződés-tervezetet az összeg felszabadításának feltételeiről. Ennek végelegesítésében az MNV nem működött közre, csupán megadta egy számlaszámát, ahová a vételár átutalását várta, levélben utalva arra, hogy azt majd letétként kezeli.

Az MNV jogi képviselője hiányolta a dokumentumokat arról, hogy az Ugarde időben jelezte volna a kifogásait. Emlékeztetett arra, hogy a cég ügyvezetője aláírásával vállalta a beruházáshoz szükséges, a meglévőkön túli információk beszerzését, továbbá azt, hogy lemond a későbbiek során felmerülő bármilyen igénye érvényesítéséről. Posta Attila közölte: jogellenesnek tartja a vagyonkezelő gyakorlatát, hogy ilyen nyilatkozatok aláírása kényszeríti a pályázaton indulókat.

A per újabb tanúk meghallgatásával február végén folytatódik.