Egyre nyitottabbak a magyarok a külföldi munkavállalás iránt, és egyre több csaló építi erre „karrierjét”. Míg régebben sokat lehetett találkozni a „külföldi szexmentes munkáért” több ezer eurós fizetést ígérő hirdetések áldozatairól szóló hírekkel, mostanában többnyire az egyszerű kétkezi vagy szakipari munkavállalásra jelentkezőkre specializálják magukat csaló hirdetők.
A hirdetésekben főként angol és német nyelvterületre keresnek munkavállalókat, majd a telefonos vagy személyes megbeszélésen 40-70 ezer forint körüli összeg befizetését kérik, hogy a kiutazást vagy a szállás előlegét rendezni tudják - amiről akár (hamis) számlát is kiállítanak. Aztán amikor elérkezik az utazás ideje, a megbeszélt helyen nem áll busz, a kontaktszemély pedig többé nem érhető el. Az is előfordul, hogy az illető már kiutazik, s ott döbben rá, hogy cserbenhagyták.
„Sokszor pont a legszegényebb, tartósan munkanélküli, szakképzetlen és kevésbé dörzsölt munkavállalókat csapják be az álmunkát kínáló szélhámosok. A szerencsétlen sorsú munkavállalók számos esetben a kiutazást is kölcsönből fizetik be, aztán a végén nemhogy munka és remek jövedelem nincs, de még további adósságot is felhalmoznak. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a munkaközvetítőknek – legyen szó akár belföldi, akár külföldi állásajánlatról – mindig a munkáltató fizet. Amennyiben mégis kérik tőlünk járulékos költségek kifizetését (pl. utazás vagy szállás), azt csak a helyszínen vagy kizárólag jegy ellenében fizessük ki” – mondta Kristók Balázs, a Jobinfo.hu állásportál vezetője.
Mivel az ilyen hirdetésekben a csalók nem említik az előleget, ezért nehéz kiszűrni őket, így az állásszemléző oldal a Hogyan kell külföldön munkát vállalni?
A legfontosabb, hogy amennyiben a hirdetés túlságosan is „jól hangzik”, legyünk nagyon körültekintőek.
Próbáljuk leinformálni a hirdetést feladó céget, ne adjuk át úti okmányainkat (inkább fénymásoljuk le őket), ne induljunk útra legalább alap szintű nyelvtudás nélkül, és legyen nálunk készpénz, ha valami történne.
|
Hogyan kell külföldön munkát vállalni? Sokan próbálnak szerencsét külföldön, kecsegtet a magasabb fizetés, az újdonság varázsa, a külföldi munkatapasztalat és a nyelvtanulás lehetősége. Sajnos azonban sokak rossz tapasztalatokat szereznek, esetleg csúnyán pórul járnak. A csalódások elkerülése érdekében bemutatjuk, mit érdemes megfontolni, illetve mire érdemes odafigyelni a külföldi munkavállalás során. Sokan próbálnak szerencsét külföldön, kecsegtet a magasabb fizetés, az újdonság varázsa, a külföldi munkatapasztalat és a nyelvtanulás lehetősége. Sajnos azonban sokak rossz tapasztalatokat szereznek, esetleg csúnyán pórul járnak. A csalódások elkerülése érdekében bemutatjuk, mit érdemes megfontolni, illetve mire érdemes odafigyelni a külföldi munkavállalás során. 1. Ne higgyünk a szóbeszédnek! Valljuk be, szeretünk szépíteni. Nem mindenki dicsekszik azzal, hogy nem úgy jöttek be neki a tervei, ahogy szerette volna, és a jól fizető irodai munka helyett feketén mosogat a minimálbér töredékéért egy londoni külvárosi étteremben. 2. Mérjük fel a lehetőségeinket. o Rendelkezünk megfelelő nyelvtudással? Alap szintű nyelvtudás nélkül semmiképpen ne induljunk útnak. Továbbá legyünk azzal tisztában, hogy mosogatáshoz sem feltétlenül elég az alap szintű, mert ha annyi külföldi munkavállaló van, hogy La Manche csatornát lehet velük rekeszteni, inkább adják az ilyen munkát is egy jobban beszélőnek. Ha pedig pl. irodai munkára vágyunk, sokszor a közép szintű nyelvtudás sem segít. o Ne legyenek illúzióink, hogy majd ott megtanuljuk a nyelvet! Ha eddig nem sikerült, ott sem fog menni egy-két hét alatt az anyanyelvi környezet ellenére sem. A napi megterhelő munka után pedig nehezen szánja rá az ember magát a tanulásra. A napi élethez szükséges nyelvtanulást gyorsíthatja, ha nem azonos nemzetbeliekkel egy helyen próbálunk elhelyezkedni, mert akkor rá leszünk kényszerítve arra, hogy az adott ország nyelvét használjuk és ne honfitársainkkal társalogjunk. o Mennyire telített a piac? Nézzük meg, mekkora a munkanélküliség az adott országban, mennyire jellemző a külföldi munkavállalók foglalkoztatása, és milyen feltételekkel. o Mit tudunk? Van-e olyan szakképesítésünk, tudásunk, amivel komoly eséllyel indulhatunk útnak. Ne feledjük, munkanélkülinek lenni külföldön még nehezebb. 3. Ha tehetjük, már a kiutazás előtt szerezzünk állást! o Vegyük fel a kapcsolatot munkaerő-közvetítő irodákkal. o Nézzünk szét az álláskereső portálokon. o Kérdezzük meg külföldön élő ismerőseinket. 4. Legyünk nagyon körültekintőek! o A munkaerő-közvetítő irodák nem kérhetnek tőlünk közvetítői díjat, ezt a munkaadó fizeti számára. o Sok pénz kevés munkával - az ilyen típusú hirdetésekkel valami szinte biztosan hibádzik. o Ne fizessünk be előre útiköltséget a közvetítőnek/munkaadónak. Legfeljebb akkor menjünk bele ebbe a megoldásba, ha kézhez kapjuk a jegyet. o Ne fizessünk a szállásra előleget. Ha a munkaadó biztosítja a szállást, általában az az első bérből kerül levonásra. Ha mégis kérik ezt az összeget, csak a helyszínen fizessünk. o Próbáljuk meg leinformálni a leendő munkaadónkat. 5. Ha már utazunk, ügyeljünk az alábbiakra: o Az úti okmányainkat semmilyen esetben se adjuk át. Készítsünk előre fénymásolatokat, és ha kérik, ezt nyújtsuk át. Ha valamelyik országban mégis szükség van az eredeti okmányokra (ennek előre nézzünk utána), akkor csak az egyiket adjuk át, a másikat tartsuk magunknál. o Legyen nálunk elegendő készpénz, hogy ha bajba jutunk, legalább egy-két hétig ki tudjunk tartani, amíg pl. a hatóságok, családtagok intézkedni tudnak. o Vegyük fel a kapcsolatot helyi ismerőseinkkel vagy legalább ott élő magyarokkal, helyi magyar szervezetekkel. Ha nincs más lehetőség, a közösségi oldalakon keressünk ilyen személyeket, és kérjük el az elérhetőségét arra az esetre, hogy ha nagy bajba kerülünk. Ha nem is az első ilyen személy válaszol, azért még lehet számítani a honfitársi szolidaritásra. o Vegyünk retúrjegyet! Általában minimális díj ellenében módosítani lehet a visszautazási időpontot, így biztosan nem ragadunk külföldön. o Ha kell, kérjünk tanácsadót a hatóságoktól, például az EURES-től. Emellett jó, ha előre utánanézünk a legközelebbi magyar külképviselet és a helyi rendőrség elérhetőségeinek és ezt mindig magunkkal visszük. 6. Ne írjuk alá a szerződést anélkül, hogy alaposan át ne olvastuk volna. Ha valamit nem értünk, inkább szótárazzuk ki vagy kérjük valaki segítségét, mielőtt aláírnánk. 7. Ha baj történik, értesítsük a hatóságot. Európában hívhatjuk a 112-es általános segélykérő számot. Forrás: ORFK, EURES, Jobinfo.hu információgyűjtés. |
K.K.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tizenharmadik, ma közzétett Jelentése az OLAF 2012. évi tevékenységét mutatja be. ...
