A tavalyi veszteség összesen elérte az 1,68 milliárd jüant, ami közel 266 millió dollárnak felel meg. Az érintett repterek többsége úgynevezett második vonalbeli, ahol a forgalom nem termeli meg a fenntartási költségeket, nem elegendő a nyereséges üzemeltetéshez. Az okok közé sorolják, hogy ezek beüzemelése a kezdeti szakaszban rendkívül költséges, ami miatt a tarifájuk is magas. Veszteségeiket a kormányzatok állják.

A negatív eredmények ellenére a helyi kormányzatok körében továbbra is nyilvánvaló repülőtér-építési szándék mutatkozik, bízván az infrastruktúra jelentette gazdasági előnyben, az utasforgalomban.

Szakemberek szerint a polgári légi ipar az országban nagy aránytalanságokat mutat, ami jelentős részben annak a következménye, hogy a nagy légitársaságok elsősorban a nagy városokra összpontosítva fejlesztenek, így például Pekingre, Sanghajra és Kuangcsoura (Guangzhou), a második vonalat magára hagyják.

Az idén kezdődött 12. ötéves tervben Kína 60 új polgári repülőtér építését szabta meg, amivel 2015 végére 240-re nő az ország légikikötőinek száma. Akkorra a mostani 290 millió helyett évente körülbelül 450-500 millió repülőútra számítanak Kínában. Ekkor a több mint 2800 menetrend szerinti polgári légi járattal Kína a világ második legnagyobb légi piaca lesz.