A 19 EUROCONSTRUCT országban a tagok félévente és felváltva rendeznek konferenciát. Az EUROCONSTRUCT ezeken az eseményeken teszi közzé rövidtávú prognózisait az európai építési piac alakulásáról.

A 71. EUROCONSTRUCT konferencia záró jelentését – a 2013-ig kitekintő európai építési piaci prognózist - a Buildecon a rendezvényt követően közreadta, az a honlapunkról letölthető www.buildecon.com .

Gáspár Anna Buildecon ügyveztő Írása

Jelen írásom az említett sajtótájékoztatón túl kíván lépni. Egyfelől, elemezném az EUROCONSTRUCT prognózisok gyakorlatát, másfelől, megosztanám a konferencia helyszínén, Finnországban nyert tapasztalataimat néhány nagy építési projekt bemutatása kapcsán. Írásommal néhány elgondolkoztató tényre és a változó finn építészetre szeretném a figyelmet ráirányítani.

Az EUROCONSTRUCT prognózisok megbízhatóságáról
Az EUROCONSTRUCT országok 2010. évi építési összteljesítményét, a Helsinki konferencián közreadott tényszámokat, 2010 decemberében, Budapesten a tagországok még kicsit szebbnek prognosztizálták, (0,4%-kal), a teljesítmény 2010-ben tényszerűen 3,7%-kal csökkent az előző évhez képest.

Tulajdonképpen érdemes megfigyelni, hogyan változott a 2010-re vonatkozó előrejelzés 2008-tól. Brüsszelben, 2008. decemberében a prognózis 2010-re a teljesítmény 0,4%-os növekedését, egy évvel később, 2009-ben Zürichben már -2,2%-os fordulatot, 2010 decemberében Budapesten -3,3%-ot jelzett az Euroconstruct a 19 ország 2010-es évre. A tényszám – az összeurópai csökkenés még ennél is nagyobb érték lett, -3,7%.

Helsinki lerontotta a 2011 évi várakozást is, amely így 0,4%-os további romlás az előző évhez képest. A Helsinki konferencia a 2012-13-as évek tekintetében is borúlátóbbnak bizonyult. Az éves növekedést 1,3-ra illetve 2,3%-ra becsüli, míg korábban Budapesten 2012-re 2,0%, 2013-ra 2,5%-os növekedést jeleztek. A lényeget tekintve ugyanakkor trendfordulót várunk 2012-re, vagyis az EUROCONSTRUCT országokban négy éve tartó csökkenést növekedés váltja fel 2012-től.

Természetesen az átlag mögött vannak a növekedésben nagyon kiemelkedő országok (Lengyelország, a skandináv országok) és lejtőn „ragadt” országok (Írország, Spanyolország és Portugália). Közismert, hogy nemcsak a százalékos növekedés számít, hanem az abszolút értékben mért teljesítmény változása is. A hatodik éve zuhanó magyar építési piac pl. egy 6-7%-os éves növekedési rátával (talán 2012-13-ban) is jó, ha a 2004-5-ös évi teljesítményéhez közelít majd.

Ide kívánkozik azonban egy szubjektív megjegyzés. A legtapasztaltabb és legöregebb Euroconstructosok szerint a 3% alatti növekedésbe-romlásba nagyon sok bizonytalanság belefér. És, sajnos, semmilyen kiugró teljesítményre nem utal. Ilyen ma az európai összkép. Meglátjuk, milyen lesz Párisban, november elején, amikor a következő prognózist a világ egyik legnagyobb építőanyagipari kiállításának helyszínén, a Párisi BATIMAT-on ismerteti az Euroconstruct soros francia elnöke.

Építési teljesítmény alszektoronként, milliárd euró

Forrás: Euroconstruct, Helsinki 2011. június

A konferenciát rendező EUROCONSTRUCT partner, Finnország Műszaki Tudományos Központja (VTT) felvázolta a 2020-ra kitekintő középtávú prognózisát. Eszerint 2020-ig Nyugat-Európában az építési piac várhatóan évente átlagban mintegy 2%-kal fog nőni, a GDP növekedési üteménél valamivel lassabban. A legmagasabb növekedés az új EU tagországokban és a közép-kelet európai országokban várható, ahol az átlagos éves növekedést 4,5-5%-ra prognosztizálják. Ezekben az országokban óriási az építési szükséglet, mivel – ahogyan a finnek értékelik - igyekeznek ugyanazt a jóléti szintet elérni, mint ami Európa többi részén van.

A skandináv országok is magasabb növekedésre számítanak, mint az európai átlag, a dél-európai országok viszont 2020-ban alig valamivel a 2010-es szint felett fognak teljesíteni. Ezekben az országokban a gazdasági gondok és a növekvő adósság még hosszú ideig rányomja majd a bélyegét az építési piacra, emellett az ingatlanfejlesztésekben mutatkozó óriási túlkínálat is lassítja az új építések indítását.

Az építési keresletet jelentősen befolyásoló tényezők Európában a következők lesznek: csökkenő és elöregedő népesség, korszerűtlen épületállomány, folytatódó urbanizáció, a kis háztartások növekvő száma. A városokba áramlás és az energiahatékonyság növelésére irányuló, szigorodó követelmények egyre speciálisabb építési szükségletet generálnak. Európa szerte az energiatudatos felújítás és az új lakásépítés növekedése lesz hangsúlyos.

Már a konferencián elhangzottak olyan előadások, amelyek – pl. a CRAMO csoport elnöke részéről – építenek ezekre az előrejelzésekre és alaposan átalakítják a termék illetve szolgáltatás struktúrájukat. A piaci igények változására rendkívül érzékeny finn építőipari cégek meglepően új szolgáltatásokkal állnak elő.

A finn hozzáadott érték
Elöljáróban néhány szó a finn építési piacról. Az 5,4 milliós lakosságú Finnország – Helsinkiben és Espooban él a lakosság közel 30%-a – a GDP és az építési teljesítmény tekintetében is csupán 2009-ben szenvedett jelentős csökkenést, 8 illetve 12%-ot, majd ezt követően visszatért a kiegyensúlyozott fejlődési üteméhez. A GDP értéke 2010-ben 180 milliárd Euro (a magyar GDP 98,5 milliárd Euro), az építési teljesítmény pedig 27,1 milliárd Euro (a magyar mindössze 9.1Milliárd Euro).

A három építési alszektor teljesítménye a következőképpen alakult: A lakásépítés igényét – ez az összteljesítmény 40%-a - az északról délre igyekvő lakosság, az alacsony kamatok és a gazdaságba vetett erős bizalom tartja fenn, olyannyira, hogy az eddig jól működő támogatásokat (új építési és felújítási) a kormány fokozatosan megszünteti. A válság előtti években kimagaslóan növekvő, nem-lakás célú ingatlanfejlesztések a 2008-as krízis nélkül is lelassultak volna. Természetesen e szektorban nem szűnt meg teljesen a növekedés, amely most elsősorban az oktatási és a kulturális létesítmények területén tapasztalható. Végül, az összteljesítmény „csupán” 20%-át kitevő mélyépítési fejlesztések mintegy fele a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgálja. A VTT 2011-re még egy év jelentős ugrást prognosztizál a lakásépítésben, majd, 2012-13-ban a hangsúly a mélyépítésre tevődik át.

A friss prognózisok és hatalmas adat-anyag mellett minden rendező ország vizuálisan is hozzáad a saját „legjavából” valamit a hallgatóságnak. Például Budapesten, 1995-ben, amikor először rendeztünk konferenciát, a Dél-Budai és Pesti ingatlanfejlesztéseket, a város fő fejlődési irányát mutattuk meg a nemzetközi szakértőknek, 2003-ban a „kavicsot” – a Budapesti Sportarénát. 2010 decemberében a Duna-Stratégiát nyújtottuk át a Dunán, hajón, a Kormánybiztos Asszony prezentációjával. Szép és hasznos szokásunkat a többi ország átvette. Ezen a nyáron Finnországban néhány nagyszerű új létesítmény élményével gazdagodhattunk.

A konferencia hallgatóságának bemutatott projektek – a továbbiakban ismertetett magán, közösségi és nemzetközi beruházások – felvillantották a finnek erősségeit: a megfontoltságot, az összefogás képességét, a szívós, kitartó oda-figyelést, a nemzetközi jelenlétet (hogy pl. ne maradjanak ki a nagy nemzetközi projektekből). Csupán egyetlen példa az összefogásra: a Finn Építőipari Szövetség (CFCI) tömöríti a finnországi generálkivitelezőket, a termékgyártókat, a mélyépítő ipari cégeket, a felületképzőket (festő, dekor, tető, fal- és padlóburkoló és téglaszövetségek) és az épületgépészeket. Ez 2700 céget, 55 ezer alkalmazottat, az éves építési teljesítmény 40%-át jelenti. Ez a sokágú, összefogott képviselet és felhatalmazás, szövetségben a kutatással, segíti a finn kormányzati döntéshozókat.

És most rátérnék a Helsinkiben és Espooban látottakra. Írásomban három nagy beruházásra koncentrálnék – ezekről sikerült bővebb információt szerezni. Mai hazai körülményeinket tekintve mind a három elgondolkodtató és hasznos információkkal szolgálhat.

A Helsinki Zenepalota (MUSIKKITALO) 2011. augusztus 31-én nyitja meg a kapuját. Az üvegpalota a Parlamenttel szemben, Alvar AAlto Finlandia palotája mellett, a Töölö tó partján, egy szanált, lepusztult vásárvárosi területen épült meg. A megvalósulás húsz évi munka gyümölcse. A projekt első 15 éve az elgondolástól a tervezésig tartott.

A pályázatnyertes építész tervező a finn (turkui) LPR tervezőiroda (www.ark-lpr.fi), az akusztikai tervezést a világ első japán cége, a Nagata Acoustics (www.nagata.co.jp) látta el. A létesítmény építése a Sibelius Zeneakadémia, a Helsinki Filharmónikus Zenekar és a Finn Rádió Szimfonikus Zenekara közös beruházásában, 2006-ban kezdődött. Sem az 1700 fős koncert (nagy, de minden monumentalitást nélkülöző) terem, és a további öt (más-más zenei célt szolgáló) kisebb hangversenyterem, sem az egész épületbelső nem a megszokott finn, világos színvilág. A fiatal építész generáció a sötét, de hazai fa, üveg és fém kombinációt részesítette előnyben. A nagyterem amfiteátrum-szerű kialakítása és az ülések fölötti körbejárható, a foyer felől megjelenő, akusztikus üveg a „mindenki, mindenfelől jöjjön és hallgasson zenét” érzületet adja. Egy nagyon jelentéktelennek tűnő észrevétel: a nézőtéri székek hang nélkül csukódnak fel.

A helsinki Zenepalota teljes építési költsége 160 millió Euró, további 20 millió Euróba került a berendezés. Ez négyzetméterenként mintegy 4000 Euro költség (a finnek szerint egy fővárosi új építésű, berendezett lakás építési költsége ezt magasan felülmúlja)

A Helsinki Musikkitalo nagyterme

Az Északi Áramlat (Nord Stream) gázvezeték építése 2010-ben kezdődött. Két, egymással majdnem párhuzamos, 1220 km hosszú vezeték épül, az egyik 2011-től, a másik 2012-től áll üzembe, hogy az orosz földgázt Viborgból a balti tengerfenéken a németországi, Griefswald menti Lubminba juttassa el. A tervezésre, kivitelezésre és működtetésre létrejött nemzetközi konzorcium – a Nord Stream AG – 51%-ban a Gasprom-é, további 15,5-15,5%-ban a német Wintershall Holding és az E.ON Ruhrgas AG tulajdona, végül 9-9%-ban a holland N.V.Nederland Gasunie és a francia Gdf Suez-é. Az iker vezetékek elkészültekor évente összesen mintegy 55 milliárd köbméter földgázt tudnak eljuttatni mintegy 26 millió európai háztartásba.(A 19 EUROCONSTRUCT országban összesen 200 millió háztartást tartunk nyilván, egyedül Németországban 40 milliót).

Tapasztalataim szerint a nagy mérnöki létesítmények megvalósítása – a kivitelezés - a legizgalmasabb része a projektnek. Az orosz, finn, svéd és német területekhez tartozó vizeken az építést a finn, a svéd és a német építők végzik. A 200 000 db környezetbarát, korrózióálló, betonnal bevont acélcsövet, melyek gyártása 2008-ban kezdődött meg német, orosz és japán kivitelezésben, a gázvezeték két végpontján tárolják, majd onnan szállítják hajóval a három csőfektető hajóhoz. Ezek a monstrumok 24 órás műszakban dolgoznak, naponta mintegy 2,5 km hosszú csövet tudnak lefektetni. A kialakított technológia a legnagyobb mértékben szem előtt tartja a tenger élővilágának megóvását, mind az alkalmazott anyagok, azok tengerfenékhez rögzítése tekintetében, mind pedig az élővilág biológiai szükségleteinek figyelembe vételével (pl. időszakos leállásokkal).

A gázvezeték teljes építési költsége (anyagköltség és munkadíj) 2,5 milliárd Euró. A hatalmas csőmennyiség szállítása környezet barát módon, vasúton és mindenekelőtt vízi úton történik. A Nord Stream projekt megvalósítása során 600 új munkahely jött létre.

Csőfektető hajó (Castoro Sei) az Északi Áramlat építésénél

A Nyugati metró - „Länsimetro” – ugyancsak régi projekt, a gondolat az ötvenes években ébredt, hogy Helsinkit, a fővárost metró segítségével össze kellene kötni Finnország második legnagyobb és legnépesebb, szomszéd várossal, Espooval ( http://en.wikipedia.org/wiki/L%C3%A4nsimetro). Jelenleg a két város közötti közlekedés a vízparton haladó vasúti pályán, valamint két autópályán történik, ez utóbbin autóbuszos tömegközlekedés is biztosított. A metró megépítéséhez mindkét városnak engedélyeznie kellett és anyagilag hozzá kellett járulnia.

Az új metróvonal megnyitását 2015-re tervezik, az előmunkálatok 2009 novemberében megkezdődtek. Helsinki egyetlen metróvonala 7+ 1 tartalélk állomással bővül, 13,9 km hosszban, két párhuzamos alagúttal. A kivitelezést és az üzemeltetést 9 új alagút szolgálja. Az építés során 3 millió köbméter sziklát kell robbantani. Az ingázók számára 1500 autós és 1600 kerékpáros parkolóhely épül. A metró szerelvények 2-2,5 percgyakorisággal követik egymást. A 2008. évi költségvetés szerint a megvalósítás költsége eléri a 800 millió Eurót. A költségek 30%-át a költségvetés, a fennmaradó részt 72% /28% arányban Espoo és Helsinki közösen fedezi.

A metró-projekt jelenleg Finnország legnagyobb infrastrukturális projektje, sok ezer munkahely megteremtésével, ahol igen magasan képzett szakembereket is foglalkoztatnak nagy számban. A napi 100 000 fő szállításával környezetbarát és a gépkocsi közlekedésnél jóval energiatakarékosabb közlekedést építenek ki. Espoo igen széttagolt, hatalmas zöldterületekkel rendelkező kisebb település összeszerveződéséből álló város, kb. 500 000 főnyi lakóssággal. A 7+1 metróállomás kialakítása során a metróállomások egyben helyi alközpontokként funkcionálnak. Ezért az állomások környezetében bevásárló-, szabadidő- és kulturális al-központokat alakítanak ki.

Espoo, az új nyugati metróvonal (Länsimetro)

Változások, csalódások, új finn (?) építészet
Befejezésül néhány észrevétel az új lakóparkokról, a tengerparti életterekről, a finn színvilág változásáról, Alvar AAltó örökségéről.

Helsinki és Espoo – sok kisebb város mellett – egy nagyon hosszú és felszabdalt tengerpart mentén helyezkedik el. A Finnország déli települései felé áramló lakosság életterét – a folyamat a háború után kezdődött - meg kellett teremteni. Ide tartozónak érzem, hogy Espoo tulajdonképpen ennek a”le”- áramlásnak következtében nő össze a fővárossal.

A megépült lakónegyedek építészet-történetileg is tükrözik a változó, „szárazabb” építészeti világot és a szemléletében szintén alakuló, nagyon erős szabályokon nyugvó várostervezést. Az ipari- és a hajózáshoz kapcsolódó, elavult tengerparti objektumok felszámolásával a városrendezők folyamatosan teremtenek újabb területeket otthonteremtés céljára. Elegáns lakások, színvonalas környezettel, szociális intézményekkel vonzzák a tehetősebbeket a nagy lakás-méretekkel, autó- és hajó „parkoló” megoldásokkal, kikötőkkel és strandokkal. Az építészet itt igen erős színekkel, de formailag messze nem a korábban jellemző, tájba illeszkedő finomságokkal jelenik meg. A „szárazföldi” lakótelepeken is hasonló változásokat tapasztaltam, a tenger, a víz nélkülözésével, amit kisebb mesterséges vagy természetes tavakkal igyekeznek kompenzálni.

Végül egy-két mondat a Zenepalota mellett álló Finlandia palotáról, Alvar Aaltó 1962-1971 között épült egyik fő alkotásáról. Az épület pikkelyes márványburkolatát – amely nem bírt ki negyven évet – sima carrarai márványra cserélték. Ez már nem az Aalto épület. Egyébként is – ahogy a Musikkitalo szakemberei mondták - „rossz az akusztikája”. Annyi évtized áhitata, kultusza, szeretete és elismerése után új korszak köszöntött a finn építészetre, a „nemzetközi”.

Gáspár Anna
Senior Advisor
Buildecon: Construction Markets East Europe & Turkey
Hungary 1112 Budapest Cseresznye utca 54.
Tel + 36-1/249-3191,
Fax: + 36-1/577-7117
anna.gaspar@buildecon.com
Hungary@euroconstruct.org
www.buildecon.com
Budapest, 2011. július 18.