Magyarország a Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk kezdeményezés (FAB CE) tevékeny résztvevője Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia mellett. A részes államok a tervek szerint idén májusban, Szlovéniában írják alá a légtérblokkot létrehozó állami szintű megállapodást. A kormányhatározat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A majdani megállapodás a Szerződő Államok között kialakítandó Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk jogi és intézményes hátterének megteremtését tűzi ki célul. A közép-európai légtér jelentősége kimagasló az európai légiforgalmi szolgáltatásokban, így a léginavigációs szolgálatok fejlesztése a közlekedés térségen túlmutató hatású javításához járul hozzá. A Megállapodás megvalósítása, működtetése és továbbfejlesztése érdekében a dokumentum elfogadása esetén a Szerződő Államok és a légtérben kijelölt légiforgalmi szolgáltatók delegáltjaiból közös döntéshozó testület, FAB CE Tanács alakulhat.

Magyarország egyértelmű célja, hogy a magyar légiforgalmi irányításnak méltó szerep jusson a közép-európai légtérblokkban. Stratégiai erősségeként a HungaroControl Zrt. a rendelkezésére álló tudás és műszaki adottságok birtokában magas minőségű szakemberképzést biztosíthat a hat partnerország számára. A társaság a nemzetközi piacon hasznosítható kutatás-fejlesztési eredményekkel állhat elő a jövőben is. A vállalatnál működő CRDS (Central European Research and Development Simulation) szimulációs központ az egyetlen a térségben, és egész Európában is csak Franciaországban van hasonló eszköz. A magyar légiforgalmi irányítás tehát alkalmas lehet arra, hogy a légtérblokkon belül több szolgáltatás központi ellátását is magára vállalja.

Az európai légtér kilenc nagyobb regionális egységbe szervezése, a jelenlegi, államhatárokhoz igazodó rendszer átalakítása meghatározó eleme az Európai Unió legfontosabb légiközlekedési törekvésének, az Egységes Európai Égbolt kialakításának. A funkcionális légtérblokkok közelebb visznek az európai légtérben kialakult kapacitásgondok megoldásához. Gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból is hatékonyabb üzemelést tesznek lehetővé, miközben általuk megtartható, növelhető a repülésbiztonság magas szintje.

A funkcionális légtérblokkok létrejöttével a légijárművek a lehető legrövidebb útvonalon közlekedhetnek majd, üzemeltetési költségeik így csökkennek. A gazdaságosság és gyorsaság mellett az ésszerűbben szervezett közlekedés a károsanyag-kibocsátás, zajterhelés mérséklését is eredményezi. A legfontosabb változtatások a légiforgalom irányításában várhatók, a légtérblokkokba szerveződés összehangoltabb koordinációt tesz majd lehetővé. A tagállamok feladata politikai akarattal és gazdasági ösztönzőkkel fellépni a légtérblokkok kialakítása érdekében, a szolgáltatók gyakorlati hozzájárulásával.

A magyar elnökség prioritásként kezeli az Egységes Európai Égbolt létrehozását. 2011. március 3-4-én ezért magas szintű ATM (Air Traffic Management) konferenciát szervezett Budapesten. A résztvevők egyetértésével elfogadott Budapest Nyilatkozat a megvalósítandó feladatokat nevesíti, összegzi. A dokumentum a tagállamok, az Európai Bizottság, a funkcionális légtérblokkok, a nemzeti felügyeleti hatóságok, a léginavigációs szolgáltatók, a repülőterek, a szociális partnerek, a légtérfelhasználók és az európai intézmények számára jelöl meg cselekvési pontokat. A felsoroltak között szerepelnek rövid távú, a nyáron várható légiforgalom-irányítási kapacitásproblémák megelőzését és mérséklését segítő operatív intézkedések is. A Budapest Nyilatkozat kimondja: a tagállamok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a funkcionális légtérblokkok kialakítása a 2012. december 4-i határidőig megtörténjen.

A.G.