A csomagolások környezeti hatása és újrahasznosíthatósága napjainkra a fejlett országokban már a negyedik legfontosabb döntési szemponttá vált a kényelem, a termék tulajdonságai és a mérete után egy adott áruféleség kiválasztásakor, míg hazánkban az ár gyakran még fontosabb választási szempont, mint a környezet védelme – derül ki a Tetra Pak környezettudatos vásárlói magatartást vizsgáló kutatásából.

6.600 vásárló véleménye
A vásárlók világszerte, így Magyarországon is elsősorban környezettudatos fogyasztói döntésekkel és a csomagolások újrahasznosításával igyekeznek védeni a környezetet - derül ki a Tetra Pak 10 országban 6.600 vásárló és 200 iparági szereplő bevonásával készített kutatásából. A vállalat „2011-es Környezetvédelmi Felmérés” című tanulmánya szerint, 2005 és 2011 között öt különböző környezetvédelmi viselkedés minta mutatott folyamatos növekedést. A vizsgált viselkedésminták között, egyebek mellett megtalálhatók voltak az italos dobozok újrahasznosítás céljából történő szelektív gyűjtése és bizonyos termékek elutasítása környezetvédelmi okokból.

Egyre több vásárló gondolkodik, választ és cselekszik „zölden”

A tanulmány ugrásszerű növekedésről számol be azok száma tekintetében, akik keresik a környezet védelmével kapcsolatos lehetőségeket és információkat. A megkérdezettek közel 70%-a állította, hogy az elmúlt 12 hónapban tudatosan és aktívan tett így, szemben a 2005-ben mért 40%-kal.

A környezetvédelmi szempontok alapján csomagolást (és terméket) választók aránya emiatt 30%-ról jóval 50% fölé emelkedett az elmúlt 6 év során.

Ezen időszak alatt, az ételek és italok csomagolásának újrahasznosítás céljából történő szelektív gyűjtése volt a vásárlók által végzett legelterjedtebb környezetvédelemi tevékenység, amellyel napjainkban már a fogyasztók 90%-a él, míg 2007-ben mindössze 70%-uk vallotta ezt magáról.

Tény azonban, hogy a vásárlók előszeretettel vallják környezettudatosabbnak magukat annál, mint amennyire a valóságban azok.

Habár a megkérdezettek 90%-a állította magáról hogy szelektíven gyűjti az otthonában keletkező hulladékokat, a valóságban a gyűjtésben résztvevők aránya még a legfejeltebb országokban is csak 60-70%-körül mozog, míg Magyarországon mintegy 20-30%.

A 10 országban elvégzett kutatás során megkérdezett vásárlók 88%-a előnyben részesítette az újrahasznosítható csomagolásba csomagolt terméket, míg 77%-uk nyilatkozott úgy, hogy a csomagolás kedvezőbb környezeti hatása játszott már szerepet valaha abban, hogy egy bizonyos termékeket választott valamely más áruféleséggel szemben.

„A vásárlási szokások környezettudatossága terén jelentős pozitív változást tapasztalunk világszerte 2005 óta. A most megkérdezettek többsége, saját bevallása szerint ténylegesen tesz is azért, hogy védje a környezetet, és ez a magatartás érinti a választott termékeket és azok csomagolását is” – mondta Eric Schmid, a Tetra Pak Duna Régiójának vezérigazgatója.

„A kedvező környezetvédelmi tulajdonságokkal rendelkező csomagolást napjainkban már egyértelműen nélkülözhetetlennek tartják a fogyasztók, ugyanakkor az iparági szereplők előtt álló legfontosabb feladat az, hogy a valóságot felzárkóztassák a kutatások és felmérések adataihoz, vagyis az önmagukat környezettudatosnak valló vásárlókat a szelektív hulladékgyűjtésben való tényleges részvételre ösztönözzék ” – tette hozzá az igazgató.

Környezeti hatások csökkentése már a csomagolás tervezésénél
A csomagolások környezeti hatásával, a vásárlási szokások egyik fő befolyásoló tényezőjével kapcsolatban a felmérés kimutatta azt is, hogy az élelmiszer és csomagolóanyag gyártó vállalatok, valamint a kiskereskedelmi üzletek is nagy hangsúlyt fektetnek a használt csomagolóanyagok környezetbarát voltára. A megkérdezett kiskereskedelmi üzletek és élelmiszergyártók 83%-a jelezte, hogy termékei csomagolásának kiválasztásakor figyelembe vette a környezeti szempontokat.

Gyorsan növekvő környezettudatosság
A környezetvédelmi tevékenységek iránti érdeklődés fokozódásával párhuzamosan, a vásárlók egyre inkább arra törekszenek, hogy a környezetvédelmi ügyekről is jól informáltak legyenek. Ez lehet az oka annak is, hogy a válaszadók 60%-a azt állította, hogy már olyan összetettebb környezetvédelmi fogalmakkal is tisztában van, mint például az öko-lábnyom.

A vásárlók – a kutatás eredményei szerint – keresik az olyan termékeket, amelyeken megtalálhatók a csomagolás öko-lábnyomára vonatkozó információk. A kérdőívet kitöltők közel fele mondta, hogy a termék környezeti hatásaira vonatkozó információ határozottan befolyásolta vásárlási döntését valamint, hogy az italok csomagolásán lévő szimbólumokat és jelzéseket hasznosnak tartják a csomagolás környezeti hatásának megértésében.

A vásárlói és iparági kutatás szintén kimutatta, hogy a vásárlók a termék árának és minőségének megtartása mellett, egyre jobban figyelnek a környezetvédelmi elvárásokra és ezért egyre környezettudatosabban kívánnak vásárolni.

A tej és gyümölcslevek csomagolása tekintetében a megkérdezettek a kényelmet tekintetik elsődleges döntési szempontnak, míg a csomagolás környezeti hatását a negyedik legfontosabb szempontként jelölték meg 11 szempont közül, a kényelem, a termék tulajdonságai és mérete után.

A válaszadók 78%-a mondta, hogy vásárolna környezetbarát csomagolásba csomagolt terméket, ha az ugyanannyiba kerülne, mint a hagyományos termékek. Emellett 74%-uk azt is jelezte, hogy szívesen vásárolna környezetbarát csomagolásba csomagolt terméket, ha annak minősége nem térne el a hagyományos termékek csomagolásának minőségétől. Velük szemben, a vásárlók 28% gondolja úgy, hogy még akkor is környezetbarát csomagolásba csomagolt terméket választana, ha az többe kerülne.

Egy környezetbarát csomagolás
A felmérés szerint a legtöbb országban az italos kartondobozokat tartják a környezeti szempontból leginkább megfelelő csomagolóanyagnak. Az italos kartont a megkérdezettek 62%-a a legkevésbé káros csomagolóanyagnak tartja, míg az üvegről mindössze 52%-uk, a fém italos dobozról 32%-uk, a műanyag palackokról pedig csak 18%-uk gondolja ugyanezt.

2010-ben 32 milliárd darab Tetra Pak italos kartondoboz került újrahasznosításra, ebből 56 milliót Magyarországon.

T.T