Az észak-európai régió összes kikötője közül ezért 2011-ben a Hamburgi Kikötő érte el a leggyorsabb abszolút konténer volumen növekedést.A sikeres 2011-es évet követően, a 14.2 %-os növekedést elérő, 9 milliós TEU-val , Antwerpent megelőzve, ismét Európa második legnagyobb konténer kikötője lett. Az elmúlt 12 hónap alatt, a Hamburgi Kikötő teljes volumene 9.1%-kal volt magasabb, mely elérte a 132 millió tonnás volument. Más szóval 2010-hez képest, 11 millió tonnával több szállítmány fordult meg a kikötőben.

Claudia Roller, a Hamburgi Kikötő Marketing Egyesületének igazgatója a közelmúltban tartott éves sajtókonferencia keretein belül ismertette a 2011 évi szállítmányadatokat és elmondta "Örömünkre szolgál, hogy a 2011-es évben a Hamburgi Kikötő bebizonyította, képes átlag feletti növekedést elérni az össz volumen és konténer forgalom területén egyaránt. A konténer volumen legerősebb egyértelmű növekedésével, Hamburg közel 1.3%-os pontnyi piaci részesedést szerezett a konkurens kikötőkkel szemben.”

A 2011-es évben tapasztalt pozitív tendencia arra késztette Claudia Rollert, hogy a következő évre újabb növekedést jósoljon: "2012-re is növekedő szállítmány adatokra számítunk, bár ez a növekedés 2011-hez képest lassabb lesz, ami azt jelenti, hogy az év végére a tengeri áruszállítás tekintetében méréskelt növekedést fogunk elérni. Jelenlegi kapacitásával, megfelelően fejlett infrastruktúrájával és nagy hatékonyságú kikötő szolgáltatói - melyek közül néhány a közelmúltban nemzetközi díjat is nyert - révén, Hamburg nagyon jól felkészült arra, hogy szokásos megbízhatóságával, sebességével és kiemelkedő minőségével fogadni tudja a növekvő szállítmány volument. Az alsó Elbánál és torkolati részben a közeljövőben várható navigációs csatorna bővítés tovább fokozza majd Hamburg vonzerejét az extra nagyméretű hajók közlekedési csomópontjául szolgáló észak-európai konkurens kikötőkkel szemben. Mivel azonban a változások a fő vonalhajózási szolgáltatásokba még nem lettek átültetve, a jelenlegi stádiumban, nehéz megmondani, hogyan alakul a konténer volumen".

Azt alapul véve, hogy a 2011-ben a világkereskedelem növekedési üteme 6.9% volt, 2012-re a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy 3.8%-os ismételt lelassult növekedést prognosztizál. A világgazdasági növekedésre vonatkozó IMF kilátások figyelembe veszik azt is, hogy 2012-ben az adósságválság utóhatásai a valós gazdaság terén az Euro zóna országait enyhe recesszióba süllyesztik.

A Hamburgi Kikötő számra kedvező 2011-es év áttekintése
A Hamburgi Kikötő minden tekintetbe kielégítő export és import eredményekkel gondol vissza a 2011-es évre. Az import oldalon a Hamburgi Kikötő Marketing Egyesülete 7.6 millió tonnás (+8.2%) volumenről számolt be. A hamburgi export volumen 56 millió tonna volt, mely a tavalyi év hasonló időszakáshoz képest nem kevesebb mint 10,3%-os növekedést jelent.

92.6 millió tonnával, a Hamburgban jellemző normál szállítmány volumen 14.4%-os növekedést ért el. 2011-ben a Hamburgi Kikötő konténer volumene összesen 90.1 millió tonna volt (+15%). 4.6 millió TEU-val, a Hamburgi Kikötő 13.8%-os import növekedést ért el, míg az export a maga 4.4 millió TEU értékével, 14.5%-kal volt magasabb. A konténer volumen növekedéséért főként felelős kereskedelmi útvonalak voltak: a balti régió, Kelet-Ázsia valamint Észak- és Dél-Amerika. Ezek önmagukban hozzávetőlegesen 82%-ban járultak hozzá a rekesz volumen növekedéshez. A konténeres szállítás tekintetében, 2011-ben, Ázsia ismételten az első helyen szerepelt a Hamburgi Kikötő kereskedelmi útvonalai közt. Tavaly 5.2 millió TEU mennyiségű árut szállítottak Ázsiából illetve oda, ami körülbelül 419.000 TEU-val (8.8%) több az előző évhez képest. A Hamburgi kikötő konténer volumenének legnagyobb növekedését 2012-ben mégis az USA révén érte el. 81.6%-os növekedéssel, az USA a Hamburgi kikötő külföldi kereskedelmi partnerei között, a tizenkettedik helyről a hatodik helyre lépett előre. A Hamburgi Kikötő konténer volumene a 2011-es évben más kereskedelmi irányokban is, mint Amerika (+28%), Afrika (+5.3%) és Ausztrália/Csendes óceáni térség (+0.1%) növekedést mutatott.

A balti kereskedelem konténer volumene egyenletesen, kielégítő mértékben fejlődött. Az átlagos körüli feeder növekedés körülbelül 27%-os nyereséget eredményezett a 2011 évi átrakó forgalomban. Oroszország óriási, 35,7%-os, 596.000 TEU mennyiségű Hamburgon keresztül szállított konténer volumenről számolt be, miközben a Hamburgi Kikötő a konténeres áruszállítás tekintetében a második legfontosabb kereskedő partnere lett 2011-ben. A lengyel kikötőkkel folytatott feeder szolgáltatások révén, összesen 238.000 TEU mennyiségű, átlag feletti, 33%-os növekedést jelentettek. A tavalyi évben összesen 3.3 millió TEU mennyiségű árumozgás volt Hamburgban az átrakodó forgalomban. Heti több mint 150 kikötési alkalommal, Hamburg maradt Észak-Európa legfontosabb, a teljes balti térség felé irányuló feeder kikötője. Hamburg és Németország északi-tengeri kikötői számára, a Kieli-csatorna egyaránt rövidítette a balti forgalom hajózási útvonalát és az utazási időt. Ez a nyugatabbra elhelyezkedő kikötőkkel szemben egy jelentős helyi előnyt jelent.

Körülbelül 30 százalékos kikötői összvolumennel számolva, 2011-ben a hamburgi ömlesztett szállítmány volumen 39.6 millió tonnával, (1.6%) alig maradt el a tavalyi év forgalmától. Az ömlesztett szállítmányok fő kategóriái a poralapú, szemestermény és folyékony szállítmányok, melyek mindegyikét az univerzális Hamburgi Kikötőn keresztül szállítottak, illetve tároltak. A 19 millió tonna feletti poralapú szállítmány mennyiség, az össz 2011 évi ömlesztett szállítmány volumen 49%-át jelentette, ezért ez volt az uralkodó kategória. A poralapú szállítmány volumen elsősorban ércekből, szénből állt, a műtrágyával és ócskavassal együtt. A 8.8%-os csökkenés ellenére, a 8,5 millió tonnás ércimport, ebben a szegmensben vezeti a hamburgi volumen statisztikát. A 6 millió tonnás szénimport 12.6%-os növekedést jelentett. Az export oldalon, a műtrágya volumen 2.3 millió tonnával, 2.7%-os emelkedést jelentett. A 943.000 tonnás ócskavas export volumen 7%-kal maradt el az előző évtől.

Két nagyon erős évet követően, 2011-ben a 6.2 millió tonnás szemestermény volumen 6%-kal volt alacsonyabb az előző évnél. A tavalyi évben 3 millió tonnát elérő olajtartalmú gyümölcs import, nagyon intenzív, 21%-os növekedése ellenére, beigazolódott, hogy nem lehet megállítani a szemestermény szállítmány export csökkenését (-24.4%). A 2011-es év gyenge gabonatermése valamint a világ gabonapiacára való megfelelőség hiánya áll a 36 százalékkal kevesebb, 1.5 millió tonnás, gabonaexport visszaesés hátterében. A 2011-es év 14 milliós folyékony halmazállapotú szállítmány volumene kis mértékben (-1.1%) maradt el az előző évi adatoktól. Egyéb tényezők mellett, a csökkenés az alacsonyabb helyi finomító teljesítménynek és a 4.1 millió tonnás 6.2%-kal alacsonyabb nyersolaj importnak tudható be. 4.8 millió tonnával, ezek az olajtermékek 2.1%-os növekedést produkáltak. Az export oldalon, a 3.8 millió tonnás folyékony szállítmány volumen kis mértékű növekedést (+0.3%) mutatott. Az 1.3 millió tonna mennyiségben előállított biodízel exportja 4.2%-os növekedést jelentett.

A Hamburgi kikötőbe érkező extra nagyméretű hajók tovább növekvő száma
“A jelentős beruházások és az infrastruktúra bővítése valamint a modern IT rendszerek révén, napjainkra Hamburg már jól felkészülten várja növekvő volumenű tengeri szállítmányokat. Következésképp állandó célul tűztük ki, hogy a jövő modern kikötője lehessünk", állítja Jens Meier a Hamburgi Kikötői Hatóság ügyvezetője. A több mint száz nemzetközi vonalhajózási szolgáltatásból álló sűrű hálózatával valamint kiemelkedő közlekedési kapcsolatai révén, a Hamburgi Kikötő kulcsfontosságú szerepet tölt be a német gazdaság külkereskedelmében és az európai szomszédaival folytatott kereskedelemben. 2011-ben, a Hamburgi Kikötő átlagosan több mint 100 vonalhajózási szolgáltatást indított rendszeresen.

A világ tengeri kikötőinek nagy részét közvetlenül, míg a fennmaradó rész közvetett módon, átrakodással látják el. A kelet-ázsiai kereskedelem a Hamburgi Kikötő egyik fő piacát képezi: 2011-ben, Hamburgban a kelet-ázsiai kereskedelmi útvonalon, átlagban heti 26 teljesen mobil szolgáltatást fogadott. Emellett 9 vonalhajózási szolgáltatása volt Észak-Amerikába, valamint 11 Dél-Amerikába és 20 Afrikába. Közel 50 feeder kapcsolat szolgálja az északi-tengeri és balti tengeri régiókat. 2011-ben a Hamburgi Kikötő összesen 16 új vonalhajózási szolgáltatásról számolt be. Ezek közül négy kelet-ázsiai, három észak-amerikai, kettő nyugat-afrikai, egy dél-amerikai és egy indiai szubkontinens felé irányuló kereskedelmi útvonal volt.

További hat kezdte meg működését a balti kereskedelmi útvonalon. Különböző vonalhajózási társaságok új egyesített szolgáltatásokat jelentettek be, és 2012-re megállapodást kötöttek. Például a CMA CGM és MSC a jövőben egyesített szolgáltatás keretein belül működnek, mint a CHKY - aGreen Alliance és az Evergreen egyesítéseként. . A Grand Alliance (Hapag-Lloyd, NYK, OOCL) és a New World Alliance (APL, MOL, HMM) hajózási szövetségek is együttműködést indítanak G6 Alliance néven. A vonalhajózási szolgáltatásokban bekövetkező első változások és az új szolgáltatásokra vonatkozó tervek azt jelzik, hogy az idei évben a Hamburgi Kikötő megtartja nemzetközi áruforgalmi és európai csomóponti szerepét egyaránt.

Sabine Zilski