2012 elejére a magyar gazdaság és a kormány fenntarthatatlan helyzetbe, pénzpiaci finanszírozási krízis közelébe került.

Az IMF és az EU által is elfogadhatatlannak minősített törvényhozási és gazdaságpolitikai lépések sora kiprovokálta a világ szinte minden politikai és pénzügyi központjának kritikáját, s mély bizalmatlanságot okozott a befektetők körében.

Az euró árfolyama átmenetileg 320 forint fölé került, sikertelen állampapír-kibocsátásokra került sor, a hosszú lejáratú államkötvények hozama elérte a 11%-ot, a CDS felár pedig a 750 pontot. A magyar állampapírok minden hitelminősítőnél bóvli kategóriába kerültek, megítélésük a régióban a legrosszabb. Az államcsődtől való növekvő félelem következtében érzékelhető lett a hazai megtakarítások némi elszivárgása.

A békülékenyebb kormányzati retorika és a fontos kérdésekben – az MNB függetlensége, az uniós pénzügyi paktumhoz való csatlakozás – megkezdett visszavonulás érezhetően javított az ország megítélésén, az euró/forint árfolyam 300 alá csökkent. A pénzügyi mutatók mélyponthoz viszonyított javulása azonban könnyen átmenetinek bizonyulhat, egy esetleges kormányzati időhúzás könnyen a pénzügyi mutatók új válságspiráljához vezethet. Az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások költségvetési jellegűnek minősítése súlyos hiba lenne, mivel a jelenlegi pénzügyi-finanszírozási válság természete elsősorban bizalmi és politikai, csak másodsorban gazdaságpolitikai és harmadsorban költségvetési jellegű. Elkerülhetetlennek látszik, hogy a kormány hajlandó legyen olyan lényegi intézményi-törvényi változásokra, amelyek legalább jórészt visszaállítják az európai piacgazdaságokban szokásos jogbiztonságot.

Az IMF legfrissebb előrejelzése 2012-re az euróövezetben enyhe recessziót valószínűsít. Bár a magyar kivitel az autóipari beruházások termőre fordulása miatt dinamikus lesz, a többi exportágazat lehetőségei tovább szűkülnek. A belföldi kereslet visszaesése súlyosan érinti a hazai piacra termelő és szolgáltató cégeket. A lakosság fogyasztása a reálkeresetek 3,5%-os csökkenése miatt – a devizahitelesek terheinek enyhülése ellenére – 2,5%-kal mérséklődik, a beruházások pedig a piac- és forráshiány, valamint a jogbizonytalanság miatt 4%-kal tovább csökkennek.

A bankok hitelezési hajlandósága és képessége a padlón van. A végtörlesztésen december végéig 174 milliárd forintot veszítettek. Ez február végéig még kb. megduplázódik. A bankok és a kormány között született megállapodás értelmében a veszteség 30%-át a bankok leírhatják bankadójukból, de így is tőkepótlásra szorulnak. A romló tőkehelyzet és a katasztrofális gazdasági kilátások hatására a bankok hitelezése leáll, sőt számos esetben a hitelállományok csökkentésére kerül sor.

A 2011. évi pénzforgalmi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett. Az egyszeri tételeket nem tartalmazó un. strukturális deficit a GDP 5-6%-a körül lehet, ennek leszorítása magyarázza a 2012. évi szigorításokat. A 2012-re tervezett 2,5%-os államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Ugyanakkor a kormányra nagy nyomás fog nehezedni, hogy a hivatalosan még nem várt visszaesés esetén is 3% alatt maradjon a deficit. Ezért 2,9% körüli 2012. évi hiány valószínű. Ehhez - részben az IMF-fel folytatott tárgyalások által meghatározott területeken - jelentős évközi korrekciókra lesz szükség.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság
2012. évi folyamatairól

* 2011. I-III. negyedév
** Éves tény
*** 2011. IX-XI. hó
A tényadatok forrása: KSH, MNB, NGM

gki